Márta vagy Magdolna? – egy különleges kézirat nyomában
Nagyjából a ’80-as évek óta figyelhető meg az a tendencia, hogy Magdolna egyre nagyobb teret kap mind a tudományos, mind a spirituális világban. Újabb és újabb rétegek nyílnak meg, ahogy mi is egyre inkább készen állunk a befogadásukra. Ennek kapcsán hoztam nektek egy cikket!
Egy apró szövegváltoztatás egy ősi kéziratban új kérdéseket vetett fel Mária Magdolna szerepével kapcsolatban. Vajon egy korai hagyomány őrződött meg benne, vagy egy későbbi értelmezés nyomait látjuk? Nézzük meg, mit tudunk biztosan, és milyen kérdéseket nyit meg ez a felfedezés.
Mit talált Elizabeth Schrader?
Egy Elizabeth Schrader nevű kutató nemrég a 66-os Papiruszt (ami János evangéliumának egyik legrégebbi ismert kézirata) vizsgálva felfedezte, hogy Mária (Magdolna) nevét több helyen megváltoztatták, és Mártára vagy “nővérek”-re írták át.
Ez a felfedezés arra utalhat, hogy János evangéliumának korai szöveghagyományában, az egyik legfontosabb korai keresztény iratban Mária Magdolna szerepe hangsúlyosabb lehetett, mint ahogyan azt a későbbi változatok alapján feltételeznénk. A kérdés azonban továbbra is nyitott.
Mire utalhat ez?
Az már egy másik kérdés, hogy miért történhetett ez? Ha valóban történt ilyen változtatás, az nem feltétlenül egyetlen ember tudatos „eltörlési kísérletét” jelenti. Az ókori kéziratok története tele van javításokkal, értelmezésekkel és hagyományozódással. Ugyanakkor érdekes kérdés marad: miért éppen bizonyos női alakok szerepe változott az évszázadok során?
Schrader véleménye szerint Magdolna jelentőségét tudatosan csökkenteni akarták. Schrader szerint a korai keresztény iratokból az is kiderül, hogy Mária Magdolna megosztó figura volt, aki sok bonyodalmat okozott a korai keresztény szerzőknek, akik nem tudtak mit kezdeni egy ilyen erős női alakkal.
Egy új régészeti felfedezés vagy történelmi adat önmagában nem változtatja meg azt, amit Mária Magdolnáról gondolunk. De minden ilyen apró mozaikdarab közelebb vihet ahhoz, hogy megértsük: hogyan alakult az a kép, amely ma él bennünk róla. Ez a kérdés elsősorban a történeti Magdolnához kapcsolódik: ahhoz a nőhöz, akinek alakját nemcsak a bibliai szövegek, hanem az évszázadok értelmezései is formálták.
Áldás!
Kép: Vermeer: Krisztus Mártával és Máriával, ca. 1655