Ugye te is érezted már úgy, hogy nem vagy megfelelően leföldelve?
Nekünk, spirituális embereknek ez sokszor igencsak nehéz. Általában felfelé, a magasabb szellemi világok felé vagyunk nyitottak, és ez megnehezíti a földelést. Ennek persze sokféle oka lehet, amiből most csak a legjelentősebbeket említem:
-
Meghúzódhat mögötte valamilyen testtel kapcsolatos trauma, fájdalom, elvágyódás, stb. ami elől felfelé menekülünk (spirituális bypassing).
-
Táplálkozhat a kollektív mezőből, amibe 2-3 ezer éve folyamatosan azt programozzák, hogy a földi létezés az egyfajta siralomvölgy, tele szenvedéssel és bűnnel, amiből csak a halálunkkor szabadulhatunk, amikor belépünk a “menyországba”. Ez a fajta felfelé törekvés, a világból való kivonulás a keresztény patriarchális dogmára jellemző, de sok spirituális irányzatban is jelen van.
-
És lehet egyszerűen az információhiány, vagy a gyakorlatlanság is az oka.
Akárhogyan is, ahogy Bert Hellinger mondja: “Gyökerek nélkül nem lehet repülni.’ – ezért, ha egészséges és kiegyensúlyozott spiritualitásra törekszünk, akkor elengedhetetlen a megfelelő földelés.
Személyes történetem
A spirituális utam elején én is sokat küzdöttem a földeléssel. Sokszor voltam “elszállva”, nagyon könnyen kapcsolódtam felfelé, könnyedén utaztam más világokba, miközben az életem romokban volt. Ezért rengeteg különböző földelési technikát tanultam, mindent IS kipróbáltam, ami csak szembejött velem, de valahogy sose éreztem 100%-nak az eredményt. Ehhez hozzájött még az is, hogy bármilyen kezelésre mentem, mindig felmerült problémaként, hogy dolgoznom kéne a földelésemen. Volt olyan “gyógyító”, aki egyenesen azt mondta, hogy annyira nincs földelésem, hogy csoda, hogy még egyáltalán élek…
Így talán érthető, hogy egy idő után már elkezdett frusztrálni a dolog, és mondhatni rögeszmémmé vált a földelés. Aztán hipp-hopp, gyártottam magamnak egy olyan gátló hitrendszert, miszerint én nem tudom leföldelni magam, és kész… Ezt tovább erősítette az is, hogy habár minden segítő egyetértett abban, hogy nem megfelelő a földelésem, tartós megoldást senki se tudott adni a problémára. Egyszerűen bármit próbáltam, nem ment.
Aztán éppen amikor már annyira kétségbeestem, hogy fel akartam adni az egészet, megjelent előttem az egyik kedves mesterem, Thot, és gyakorlatilag kinevetett… Ha esetleg nem ismeritek őt, hát ő az a mester, aki egyetlen jól irányzott mondattal helyre tudja rakni az embert:) Nemes egyszerűséggel feltette nekem a következő kérdést, ami új irányt adott a kutatásaimhoz: “Gondolod, hogy ilyen dolgokra lennél képes, ha nem lenne megfelelő földelésed?”, majd megmutatta nekem a saját, egyedi földelésemet, azt, ahogyan én kapcsolódom a Földhöz, és a Kristálymaghoz. Nem lövöm le a poént, de a lényeg, hogy nagyon egyedi és érdekes a földelésem, és nem csodálkozom azon, hogy a segítők nem vették észre…
Ekkor esett le, hogy ez is, mint a világon minden, teljesen egyedi, és nem lehet általános sémákat ráhúzni… És nem akkor végzünk jó munkát, ha magunkra erőltetjük az elfogadott verziót, hanem ha felfedezzük és megtanuljuk működtetni a sajátunkat. (Halkan jegyzem meg, hogy segítőként ezért kívánatos nem az általunk ismert, és igaznak vélt mintákat keresni egy adott helyzetben, hanem nyitott elmével és tiszta szándékkal megfigyelni azt, ami tényleg van.)
Különböző földelési technikák
Ezek után megújult erővel (és nézőponttal) vetettem bele magamat a földelés témakörének kutatásába. Több különböző fajta földelést találtam:
- testben való földeltség
- a jelen pillanatban való földeltség
- az Életfa gyökerei által való földeltség
- Földanyával való kapcsolat által való földeltség
- a Kristálymaggal való kapcsolat általi földeltség
- a Krisztus hálóba való földeltség
Ezek mindegyike elérhető mindenki számára, és tudjuk egyszerre, egymással párhuzamosan is használni őket. De mindegyik egy kicsit különbözik a másiktól, és más típusú stabilitást ad nekünk. Érdemes mindig azt elővenni, ami számunkra komfortos, amit a magunkénak érzünk, és amire éppen szükségünk van.
És természetesen ezeken belül is érdemes megtalálni a saját verziónkat.
Földelés, mint papnői eszköz
Hogy kapcsolódik mindez a papnői tevékenységhez? Minden segítő tevékenység, és szertartás alapja szerintem az, hogy biztonságos teret tudjunk biztosítani a hozzánk fordulóknak. Véleményem szerint csak ez után következhet az, hogy bármilyen magasabb minőségre megnyissuk őket. Biztonságos teret pedig csak úgy lehet létrehozni, ha tisztában vagyunk a földelés és a spirituális védelem fogalmaival.
Egy papnőnek éreznie kell a tér, és a benne levő személyekben zajló folyamatokat, változásokat, és reagálnia kell rájuk. A szertartások közben és után is szükséges lehet visszahozni, stabilizálni az embereket, ez pedig a földeléssel lehetséges.
És itt nem csak a különböző technikák ismeretére gondolok, vagy arra, hogy mit akarunk beletenni a térbe. Persze, a tudás és a tiszta szándék fontos, sőt, elengedhetetlen, de csak azt tudjuk adni, ami bennünk is megvan. Azaz, ha mi magunk nem vagyunk földeltek, ha mi magunk nem tudjuk stabilizálni magunkat, ha nincs egy mély, személyes megtapasztalásunk arról, hogy milyen érzés megtartva lenni, akkor ezt a minőséget nem tudjuk bevinni a térbe se. Általános érvényű szabály tehát, hogy először magunkban kell elmélyülnünk és megdolgoznunk egy-egy minőséget, mielőtt “kivisszük” azt az emberek közé.
Ebben az ingyenes anyagban ennyi infót adhattam át, de ha szeretnél mélyebben foglalkozni a témával, akkor keress meg, beszélgessünk!:)
Áldás!



