A szent olajok emlékezete

Személyes utam

2011-ben találkoztam először az aromaterápiával. Mindig is ámulatba ejtett az illóolajok világa, és tudtam, éreztem, hogy dolgom van velük… De hogy pontosan mi, arra csak később, 2019 nyarán jöttem rá. Ez a valami pedig a szakrális olajok világa, a szakrális aromaterápia volt.

Érezted már azt, hogy van valami, ami nagyon fontos számodra, aminek helye van a mindennapjaidban, amivel életed végéig szívesen foglalkoznál, mégis… valami hiányzik?

Bevallom, én sokáig így voltam az aromaterápiával. Imádom az illóolajokat, az illatokat, és a kis boszorkánykonyhámban ügyködni… De a „hagyományos” aromaterápiát valahogy mégsem éreztem teljesen a magaménak.

Aztán a tanulmányaim során hallottam a szakrális olajokról, futólag, pár mondat erejéig, és azonnal felkaptam rá a fejemet.

„Nem tudom, mi ez, de érdekel” – gondoltam magamban.

A lelkesedésemet azonban hamar letörte, hogy az internetes kutatómunkámnak nem volt sok eredménye. Ennek persze sok éve már. Azóta sokat változtam én is, és sokkal több forrással, könyvvel és különböző spirituális megközelítéssel találkoztam. De talán ennél is fontosabb, hogy idővel rájöttem: amit kerestem, azt nem feltétlenül fogom megtalálni olyan formában, mint hittem…

A szubtilis aromaterápia lényege

Az illóolajok fizikai tulajdonságairól és lehetséges élettani hatásairól ma már rengeteg ismeret és kutatás áll rendelkezésünkre. Az aromaterápiának azonban létezik egy másik, sokkal nehezebben megragadható iránya is: a szubtilis aromaterápia.

A szubtilis szó jelentése finom, árnyalatnyi, nehezen megragadható. Már maga az elnevezés is jól mutatja, hogy ez a megközelítés nem elsősorban az illóolajok fizikai és kémiai tulajdonságaira helyezi a hangsúlyt, hanem az érzelmi, szimbolikus, energetikai vagy spirituális minőségeikre.

A szubtilis aromaterápiában az olajokat többek között meditációban, belső munkában, vizualizációban vagy különböző spirituális gyakorlatok kísérőjeként használják. És van ennek a világnak egy számomra különösen fontos területe: a szent vagy szakrális olajokkal való munka.

Ezt nevezem én szakrális aromaterápiának. Számomra ez az olajok spirituális használatát jelenti: szertartásokban, belső munkában, átmenetek kísérésében vagy éppen beavatási folyamatokban.

A myrrhophore tradíció ébredése

Amikor először olvastam a myrrhophore tradícióról, azonnal tudtam, hogy ez AZ, amit kerestem. Ez az én utam. Az én kapcsolatom az illóolajokkal. Vagy talán pontosabban: így emlékszem a velük való munkára.

Maga a myrrhophore szó mirhahordozót, kenethozót jelent. A keleti keresztény hagyomány így nevezi azokat az asszonyokat, akik Jézus sírjához illatszerekkel érkeztek; Mária Magdolna pedig ennek a hagyománynak az egyik legfontosabb alakja.

A mai spirituális irányzatokban azonban a myrrhophore fogalma ennél tágabb jelentést is kapott. Megjelent egy olyan értelmezése, amely a szent olajokkal dolgozó nőket egy ősi női szakrális hagyomány örököseiként definiálja. Fontosnak érzem elválasztani a kettőt, fontosnak tartom, hogy tudjuk, milyen értelemben beszélünk erről a hagyományról.

Engem személy szerint a tágabb, spirituális jelentés szólított meg. A továbbiakban erről fogok beszélni.

Az én érzékelésem szerint a növényekkel, illatokkal és szent kenetekkel való munka egy régi tradíció része. Hisz a különböző ősi kultúrákban is kiemelt fontosságúak voltak a növényekkel, füstölőkkel, illatos anyagokkal és kenetekkel való szent munka. Ott voltak az élet nagy átmeneteinél, vallási szertartásoknál, gyógyító gyakorlatoknál vagy a halál körüli rítusok részeiként.

Számomra ezekben a hagyományokban egy emlék is felsejlik: a régmúlt embereinek kapcsolata a természettel, a növényekkel és az illatokkal, és annak a tudása, hogy bizonyos pillanatokban nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is felkészíthetjük az átlépésre, a változásra.

Talán ezért érintett meg annyira a myrrhophore papnő képe.
Az asszonyé, aki ott áll az élet kapuinál.
Aki mély kapcsolatban van a növényekkel és illatokkal.
Aki gondoskodik a testről, miközben ismeri a lélek misztériumát.

És talán nem véletlen, hogy számomra ennek a tradíciónak az egyik legjelentősebb megtestesítője éppen Magdolna.

A myrrhophore beavatási útja

Amikor elkezdtem ezzel a témával mélyebben foglalkozni, találkoztam olyan modern spirituális tanításokkal is, amelyek szerint a myrrhophore út tudása a tanítványi láncokon keresztül öröklődik, és a beavatást egy másik papnőtől kell megkapni.

Én viszont sosem voltam híve a dogmáknak. És mivel akkoriban éppen nem volt kéznél egy papnő sem, aki beavathatott volna, egy másik utat kerestem. Közvetlenül a forráshoz, vagyis az olajokhoz fordultam segítségért.

Elsőre furcsa volt, és fogalmam sem volt, mit csinálok, vagy mire számítsak. Egyszerűen elkezdtem figyelni. Az illatra. A testem reakcióira. A felbukkanó képekre, érzésekre, gondolatokra és belső történetekre. És a saját tapasztalatom az, hogy bizonyos belső tudások, archetípusok és minőségek valóban felébredhetnek bennünk egy ilyen kapcsolat során.

Számomra az a fontos, hogy egy illat mit nyit meg bennem, mire tanít, és hogyan változtatja meg azt, ahogyan önmagamhoz és a világhoz kapcsolódom.

„Ha a tanítvány kész, megérkezik a mester” – mondják.

Én pedig azt tapasztaltam meg, hogy a mesternek nem feltétlenül kell embernek lennie.

Akár egy olaj is beavathat téged, ha készen állsz rá.

Én például az első igazán mély, papnői minőséggel kapcsolatos megtapasztalásomat a majoranna olajának köszönhetem.

Azóta évek teltek el, és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a szent olajokkal való munka megváltoztatta az életemet. Rengeteget kaptam tőlük: felismeréseket, belső utakat, gyógyító tapasztalatokat és olyan kérdéseket is, amelyekre talán soha nem lesz egyetlen végleges válasz.

És ma már ezt egyáltalán nem bánom.

Az olajok számomra ma is tanítók.

Nem feltétlenül azért, mert minden kérdésre választ adnak, hanem mert megtanítottak figyelni.

Figyelni arra, mi történik bennem egy illat hatására.
Figyelni a növényre, amelyből az olaj született.
Figyelni a testre, az emlékezetre, a szimbólumokra és a felbukkanó belső képekre.

És talán éppen ez számomra a szent olajok emlékezete.

Nem egy elveszett tudás pontos rekonstruálása.

Hanem egy kapcsolat újrafelfedezése.

Ha pedig valakit ez az út is megszólít, mindig örömmel beszélgetek róla.

Ha szeretnél velem elindulni egy ilyen úton, az Illatos belső utazásban négy héten keresztül dolgozunk egyetlen olajjal: figyelemmel, belső gyakorlatokkal, meditációval és szertartással.

Áldás,