Kevesen tudják rólam, hogy anno művészettörténetet tanultam az ELTE-n. Az egyetemet végül nem végeztem el, de később rájöttem, hogy ez azért történt, mert amire szükségem volt onnan, azt megszereztem… A művészetek szeretete, és az alkotások titkos üzeneteinek felismerése diploma nélkül is megerősödött bennem. Az ikonográfia, azaz a képekbe rejtett mögöttes tartalmak, szimbólumok jelentésének elemzése mindig is az egyik kedvenc területem volt.
De miféle titkos üzenetekre gondolok? Az régmúltban az átlagember még nem tudott írni-olvasni, ezért a történeteket sokszor képekben ábrázolták. Pl. ezért találhatunk a középkori templomokban annyi freskót, amiknek az elsődleges célja nem feltétlenül a dekoráció volt, hanem a jeleneteket “olvasva” mindenki megérthette a tanításokat. Sok esetben pedig a művészek olyan jelentéstartalmakat rejtettek el a képekben, amiket leírni nem volt szabad, hisz az egyház üldözött minden “alternatív”, eretnek véleményt és nézőpontot.
Az alábbiakban szeretnék nektek bemutatni pár olyan attribútumot, és az értelmezésüket, amik alapján ti is azonosíthatjátok Magdolnát a képeken, és elmélyedhettek kicsit ebben a témában. (Ezek főként a nyugati művészetre vonatkoznak, a keleti-ortodox művészetre más dolgok jellemzőek.)
| Ikonográfiai szimbólum (attribútum) | “Hivatalos” jelentése | Spirituális jelentése |
| Hosszú, fedetlen, általában világos vagy vöröses színű haj | Magdolna bűnös életére utal | Magdolna előkelő, királyi származására utal |
| Vörös köpeny | Magdolna bűnös életére utal (a vörös a szenvedély színe) | Magdolna beavatott (szerelem) papnői minőségére utal |
| Olajos korsó / Alabástrom edény | Arra utal, amikor Magdolna megkente illatos olajjal Jézus lábát a farizeus házában | Magdolna beavatott (myrrhophore) papnői minőségére utal, illetve arra, hogy ő maga készítette fel Jézust a rá váró feladatra |
| Koponya | A hiúság, a hiábavalóság (vanitas) és a halandóság szimbóluma | Magdolna beavatott (halál) papnői minőségére utal. Mások szerint a koponya Magdolna első férjéé, Keresztelő Szent Jánosé |
| Tükör | A hiúság, a hiábavalóság (vanitas) és a halandóság szimbóluma | Magdolna tükre mindig a belső valóságot mutatja, ami által megláthatjuk benne valódi önmagunkat |
| Gyertya | A festményeken a gyertya fénye a belső világosságra utal | |
| Igazgyöngy, ékszerek | A hiúság, a hiábavalóság (vanitas) és a halandóság szimbóluma | Az igazgyöngy mindig a belső transzformáció, és érési folyamat eredménye. Arra utal, hogy Magdolna mestere volt ennek a belső alkímiai folyamatnak |
| Könyv | Általában a Bibliával azonosítják, illetve az emlékezésre és a tudásra is utalhat | Magdolna titkos tudására és tanítói minőségére emlékeztet |
| Vörös tojás | A feltámadásra utal | Erről írtam ebben a bejegyzésben |
Képtípusok, amiken hagyományosan Magdolnát ábrázolják:
- Magdolna megmossa Jézus lábát: Lukács 7:37-38
- “Sub cruce”: A keresztrefeszítésnél Magdolna sokszor Jézus lábánál látható: János 19:25
- A Jézus iránti szeretet és hűség ábrázolása.
- Az üres sírnál: János 20:1 – Magdolna, mint a feltámadás első tanúja szerepel.
- “Noli me tangere”: Ne érints engem! János 20:17 – Magdolna, mint a feltámadás első tanúja szerepel.
- Bűnbánó Magdolna: többféle ábrázolása létezik. Az egyik típusa, amikor Magdolna egyedül ül egy fésülködőasztal mellett. A megtérés és a vezeklés folyamatát mutatja be.
- Bűnbánó / Remete Magdolna: a téma egy másik tipikus ábrázolása: Magdolnát ilyenkor egyedül ábrázolják a pusztában, vagy egy barlangban, meztelen testét alig fedi valami. Egy változata, amikor a testét csak a hosszú, fedetlen haja takarja. A vezeklés és az aszkézis folyamatát mutatja be.
- Apostola Apostolorum: Az Apostolok Apostola János 20:17-18: Magdolna apostoli minőségét, spirituális tekintélyét hivatott bemutatni. Magdolna ilyenkor gyakran központi, kiemelt figuraként jelenik meg, vagy kettesben van Jézussal.
- “Elevatio”: Magdolna halálát, felemelkedését mutatja.
Ez természetesen csak egy kis összefoglaló a témában… Valójában Magdolna az egyik leggyakrabban ábrázolt alak az összes klasszikus, bibliai személy közül. Ennek az egyik nyilvánvaló oka az, hogy az egyház nagyon “szép” és tanulságos történetet írt neki, amivel az emberek korokon át tudtak kapcsolódni, azonosulni (vö. a bűnös ember képe, akit a bűnbánat és a vezeklés eljuttat a megváltáshoz).
A másik ok egy kicsit mélyebb, rejtettebb, pszichoanalitikus. Eszerint Magdolna személye archetipikusan az emberi Lélek analógiája, és a története szimbolikusan megidézi az elmúlás és a magasabb szinten való újjászületés folyamatát. Sok filozófust és pszichológust is megigézett Magdolna alakja, többek között Sigmund Freudot is, akinek a magángyűjteményében is volt egy olyan festmény róla, amint a nyitott alabástrom edény mellett ül. Freud szemében a nyitott edény talán az emberi tudatalatti szimbóluma volt. Ha ezt a gondolatot visszük tovább, akkor a koponya az emberi psziché azon részét jelképezi, ami mélyen belül ott van mindenkiben, és amit az ego lebontásával juttathatunk kifejezésre. A könyv pedig ebben a kontextusban a tudatos ént jelenti. Ugyanígy, a gyertya lángja, és a tükörképe utalhat a tudattalan és tudatos énre is. A tükör ebben az értelemben azt a folyamatot jeleníti meg, ami segít összekötni a kettőt, mint például a pszichoterápia, vagy az önmunka. Itt megemlíthetjük Dante Gabriel Rossetti különleges festményét is, amin Magdolna egy furcsa, gömb alakú tárgyat tart a kezében, ami mintha a tojás és a koponya összeolvadásából született volna.
A galériában megnézhettek pár képet:
Kiemelt kép: El Greco: A bűnbánó Mária Magdolna (Szépművészeti Múzeum, Budapest)
Áldás!



