A saját utad – szabadon kapcsolódni

A Magdaléna Templomban Jézus és Magdolna kiemelt helyet foglalnak el. Történetük, a hozzájuk kapcsolódó hagyományok és a bennük megjelenő spirituális lehetőségek kiemelten fontosak számomra. Ezért foglalkozom velük, ezért kutatom őket, és ezért térek vissza hozzájuk újra meg újra.

De szeretném megjegyezni azt is, hogy ha belépsz ide, nem kell ugyanúgy látnod őket, mint ahogy én. Nem “kell” Jézussal vagy Magdolnával dolgoznod, és nem kell a saját spirituális utadat az enyémhez igazítanod.

Szeretném, hogy a Templom olyan hely legyen, ahol szabadon kapcsolódhatsz: kérdezhetsz, elmélyülhetsz, vitatkozhatsz, és eldöntheted, mit viszel magaddal.

Lehet, hogy Magdolna története személyesen is megszólít. Lehet, hogy elsősorban a történeti kutatás érdekel. Talán a művészetben megjelenő alakhoz kapcsolódsz, vagy a róla szóló írások a nőképekről, a hitről, a megkülönböztetésről indítanak el benned kérdéseket. Ezeknek a találkozásoknak egyaránt helyük van itt.

Kell-e Jézushoz vagy Magdolnához kapcsolódnod?

Számomra a krisztusi út fontos személyes viszonyítási pont. Jézus és Magdolna alakján keresztül sokat gondolkodom a szeretetről, az igazságról, a felelősségről és a belső átalakulásról. Ebből azonban nem következik, hogy mindenki számára ugyanez a kapcsolódás lesz termékeny.

Ha például valamelyik buddhista hagyományban találtál otthonra, nem kell Jézust beemelned a spirituális gyakorlatodba csak azért, mert a környezetedben most sokan ezt teszik. Nem válik hiányossá az utad attól, hogy Magdolna alakja nem szólít meg. És attól sem leszel kevésbé spirituális, ha egy népszerű tanítást vagy gyakorlatot nem szeretnél követni.

Megismerhetsz valamit anélkül, hogy a követőjévé válnál. Értékelhetsz egy gondolatot anélkül, hogy elfogadnád a hozzá kapcsolódó teljes világképet. Az, hogy valami nekem fontos, nem teszi számodra kötelezővé. Ezt a szabadságot a saját utamon is szeretném megőrizni, és a hozzám érkezőknek is megadni.

Mit jelent a szabad kapcsolódás a Magdaléna Templomban?

Azt, hogy nem várok tőled előre meghatározott spirituális élményt vagy egyetértést. Nem szükséges felismerned Magdolnában egy korábbi életed társát, egy felemelkedett mesternőt vagy egy bizonyos istennői minőséget ahhoz, hogy a történetével foglalkozz. Az is teljes értékű találkozás lehet, ha egyszerűen csak szeretnéd jobban megérteni, hogyan alakult a róla alkotott kép, és miért vált ennyire fontossá különböző korok emberei számára.

A saját tapasztalataimról és értelmezéseimről is írok, de ezek megosztásával nem szeretnék elvárást teremteni. Ami engem megszólít, lehet, hogy téged nem érint meg. És ami benned fontos kérdést nyit meg, azt talán én látom másképp.

A kapcsolódás szabadságához hozzátartozik, hogy ezt a különbséget is elbírjuk.

Más hagyományokkal találkozni

Más spirituális hagyományok megismerése sokat adhat. Egy számunkra szokatlan gondolat új kérdést nyithat meg, vagy segíthet más szemszögből látni azt, amit addig talán magától értetődőnek tartottunk.

És érdemes időt szánni annak megértésére is, hogy mivel találkozunk, mivel kapcsolódunk egy adott úton. Egy ima, meditáció vagy szertartás jelentése összefügg azzal a hagyománnyal, amelyben kialakult. Nem lehet kontextus nélkül szemlélni, mert az könnyen tévútra vihet. Ha csak a nekünk tetsző elemet emeljük ki valamiből, akkor könnyen elsiklunk afölött, amit eredetileg jelentett.

A hagyományok között lehetnek találkozások és hasonlóságok, de vannak valódi különbségek is. A nyitottság számomra ezek megismerését is jelenti. Nem kell minden eltérést feloldanunk ahhoz, hogy tisztelettel forduljunk egymás felé.

Tanulhatunk másoktól úgy, hogy közben megőrizzük a saját elköteleződésünket is.

Amikor a kapcsolódás elvárássá válik

A spiritualitásban is vannak divatok. Időről időre előtérbe kerül egy tanítás, egy gyakorlat vagy egy spirituális alak, és egyszer csak úgy érezhetjük, mindenki erről beszél. Ez alapvetően jó dolog, hiszen olyan történetekkel és nézőpontokkal is megismertethet bennünket, amelyekhez másképp talán nem jutottunk volna el. De a kíváncsiság mellett megjelenhet egy másik érzés is: hogy nekünk is részt kell vennünk ebben, különben kimaradunk valamiből.

Ilyenkor érdemes megállni, és megvizsgálni bizonyos kérdéseket. Akkor is érdekelne ez a tanítás, ha senki nem beszélne róla a környezetemben? Mit szeretnék megérteni általa? Van helye az életemben, vagy inkább újabb teljesítendő feladatként gondolok rá?

És ezeket a kérdéseket Jézussal és Magdolnával kapcsolatban is fel lehet tenni.

Véleményem szerint egy spirituális közegről az is sokat elárul, hogy hagy-e időt a mérlegelésre. Szabad-e bizonytalannak lenned? Mondhatod-e, hogy valami most nem a te utad, anélkül, hogy ezt éretlenségnek, ellenállásnak vagy spirituális hiányosságnak neveznék?

Én a magam részéről szeretnék helyet hagyni ezeknek a kérdéseknek is itt a Templomban.

A saját utad változhat

A népszerű spiri felszólítás, miszerint „találd meg a saját utad” könnyen nyomássá válhat. Mintha valahol létezne egyetlen, előre kijelölt rendszer, amelyet fel kell ismernünk, különben eltévesztjük az életünket. Én ezt nem szeretném elvárássá tenni.

Lehet, hogy hosszú időre otthonra találsz egy hagyományban. Lehet, hogy később más kérdések kezdenek foglalkoztatni. És lehet olyan időszakod is, amikor nincs szükséged új tanításokra, csak arra, hogy a már megértett dolgokat megéld a hétköznapokban.

Számomra az elköteleződésben a kitartás mellett a felülvizsgálatnak is helye van. Annak, hogy időnként őszintén megnézzem: mit ad ez a gyakorlat az életemhez? Hogyan hat a kapcsolataimra, a döntéseimre, a felelősségvállalásomra? Segít-e figyelmesebben és tisztábban jelen lennem?

Egy választás lehet fontos és mély attól, hogy később változik.

Amit itt szeretnék megnyitni

A Magdaléna Templomnak van saját arca és szemlélete. Vannak témák, amelyekhez újra meg újra visszatérek, és vannak személyes meggyőződéseim is. Ezeket szeretném megmutatni, de egyúttal szeretnék teret hagyni annak is, hogy kialakítsd a saját viszonyodat hozzájuk.

Örülök, ha Jézus vagy Magdolna története megszólít. Ahogy annak is, ha az itt olvasottak közelebb visznek a saját hagyományodhoz, vagy segítenek pontosabban megfogalmazni egy adott kérdést. De ehhez nem szükséges mindenhez kapcsolódnod, ami itt megjelenik. Megállhatsz egy gondolatnál, továbbvihetsz egy kérdést, és hagyhatod a többit. Ami ma távolinak tűnik, később közel kerülhet hozzád; másról pedig felismerheted, hogy nincs helye a saját utadon. Mindkettőnek van itt tere.

Azt szeretném, hogy az itt töltött idő segítsen tudatosabban tájékozódni, és szabadabban, nagyobb felelősséggel választani. Hogy egyre tisztábban felismerd, mihez szeretnél kapcsolódni, miben szeretnél elmélyülni, és mikor van szükséged arra, hogy megállj, és megéld mindazt, amit már magaddal hoztál.

Ha belépsz a Templomba, a saját történeteddel érkezel. Hozod a tapasztalataidat, a hitedet, a kételyeidet, és talán olyan kérdéseket is, amelyekre még nincsenek szavaid. Ezek is helyet kaphatnak a találkozásban.

Én megmutatom, amit eddig megismertem, és azt is, ahogyan tovább keresek. Te pedig eldöntheted, hol időzöl el, mit vizsgálsz meg közelebbről, és mit viszel tovább.

Jézus és Magdolna története számomra újra meg újra megnyit egy ajtót. Talán számodra is megnyit majd valamit. Hogy mi van azon túl, és merre indulsz tovább, azt már a saját életedben fedezheted fel.

Áldás!