Anna megint nagyon jót írt, de az olvasást csak erős idegzetűeknek ajánlom, megrázó lehet…:)
Ugyan nem értek vele 100%-ig egyet, de talán éppen emiatt úgy érzem, hogy meg kell osztanom veletek egy olyan kozmikus mesét, amit én is csak pár hete-hónapja ismerek…
A mese ott kezdődik, amiről sokan hajlamosak elfelejtkezni… Hogy a világunk és benne a lelkek (még a legkiválóbbnak vélt lelkek is), nem készen születtek, hanem minden létező dolog útja a folyamatos fejlődésen keresztül vezet.
Így volt ez az isteni törvényekkel is. Az isteni törvények létezését nem úgy kell elképzelni, hogy azok mindig is voltak, vannak és lesznek, hogy készen kaptuk őket, a létezésünk szövetébe kódolva… Bizony, annak idején az isteni törvényeket is “le kellett csatornázni”, aztán kinyilatkoztatni és “iktatni”. És ki másnak lett volna ez a feladata, mint mesénk főhősének, az isteni igazság és rend megtestesítőjének, a Krisztusi lélek férfi aspektusának, akit mi itt a Földön Jézusként ismerünk…?
Az isteni törvények közt vannak egyszerűbbek, könnyebben fogyaszthatóak, és vannak olyanok is, amiket nehezebb elfogadnunk… És van egy olyan isteni törvény is, aminek a “megszületése” hatalmas port kavart az univerzum minden szegletében. Ez pedig a szabad akarat törvénye. Bizony…
Amikor Jézus előállt a szabad akarat lehetőségével, soha addig nem látott ellenállást tapasztalt… mivel a lelkek nem értették a törvény mögött meghúzódó szándékot… úgy érezték, hogy a Teremtő ezzel elhagyja őket, elengedi a kezüket, és hagyja, hogy mentőöv nélkül sodródjanak az élet óceánjában, teljesen egyedül és magukra hagyatottan… És ekkor sokan a hírhozó ellen fordultak. Volt aki csak az értetlenségét fejezte ki, de volt olyan is, aki nyíltan szembeszegült, és megkérdőjelezte Jézus elköteleződését a Fény mellett. Jézus viszont szilárdan kitartott amellett, hogy a Szabad Akarat Törvénye a Teremtő Forrástól származik, és ő se nem tett hozzá, se nem vett el belőle semmit…
Ezért aztán azok, akik nem tudták elfogadni ezt, egyszerűen elűzték Jézus ezen minőségét a Krisztusi Templomból. Mindez jóval a Galaktikus Háborúk előtt történt… És mély törést jelentett mindenkinek… annak is aki ment és annak is, aki maradt… A Szabad Akarat Törvénye pedig amolyan kis mostohagyerek maradt. Tudjuk, hogy van, de sokszor nem igazán értjük miről is szól… hogy ez most jó, vagy rossz nekünk? Létezik sors? Létezik gondviselés? Vagy dönthetek szabadon a sorsomról? Esetleg tényleg egyedül vagyunk, mindenféle útmutatás nélkül?
A válaszokat mindenkinek magának kell megtalálnia…
Viszont annyit elmondhatok, hogy ha úgy érzitek, mint Anna, hogy ebben a témában mély változások zajlanak, az nem véletlen. Ugyanis a “rehabilitáció” megkezdődött, és bizony sok dolgot kell “odafönt” újragondolni, elrendezni ezzel kapcsolatban… ami viszont kihat mindenre és mindenkire, hiszen valójában nincs itt és ott, nincs fent és lent, nincs szétválasztottság. És minden az Egység, és az Összerendezettség felé halad…
Áldás az úton!
– Eszter