Ikerláng tanítások
Személyes történetem
Ha visszagondolok az életemre, azt kell mondanom, hogy kevés olyan emberrel találkoztam, aki nálam is kevésbé lett volna romantikus típus. Sokáig azt gondoltam, hogy a szerelem hülyeség, hogy ilyesmi nem is létezik, és csupán egyszerű kémiáról van szó két ember között. A “Nagy Ő”-szerű ideákat pedig egyszerű képzelgésnek tartottam. Pedig én is Disney meséken nőttem fel:)
Aztán eljött az a pillanat a spirituális és önismereti utamon, amikor rá kellett jönnöm, hogy mindez egy nagyon mély sérülés, egy brutális trauma lenyomata csupán. Borzasztó nehéz volt eljutni addig a pontig, hogy be tudjam fogadni a szerelem puszta létezését is.
Így történhetett meg az, hogy amikor először találkoztam az ikerláng energiával, nem hogy nem ismertem fel, hanem egyenesen félremagyaráztam az egészet. Ez a tapasztalat arra is jó volt, hogy rájöjjek arra, hogy mekkora ereje van az árnyékunknak, és az elme játékainak felettünk…
Egy szó, mint száz, azokat az ikerláng tanításokat, amiket átadok nektek, nem könyvekben olvastam, hanem a saját életemben tapasztaltam. Évek kemény munkájával hordtam össze a kirakós darabjait, és állítottam össze belőlük a saját igazságomat. Természetesen egyedül nem lettem volna képes erre…
És úgy hiszem, hogy keresve se találhattam volna ehhez jobb mestereket, mint az első ikerláng pár tagjait, Mária Magdolnát és Jézust.
Az ikerlángok születése
Rögtön az elején bedobok egy nagyon erős gondolatot, hogy ne raboljam azok idejét, akik máshogy gondolkodnak:) A történetünk visszavisz egészen a Teremtésig. Na nem a bibliai verzióig, hanem addig a pillanatig, amikor a lelkünk kiáradt a Forrásból. Tudom, sokan vallják, hogy nincs idő, és hogy ebből kifolyólag minden Lélek egyszerre született. Én azonban úgy láttam, hogy igenis van sorrendiség, ciklikusság a teremtésben. Az első két Lélek ugyanis még ikerlángpár nélkül született. Ők önmagukban is teljes egészet alkottak, nincs szükségük senkire a kiteljesedéshez. És ez jól van így. De változás nélkül nincs fejlődés. A Teremtő új utakat keresett, kísérletezett… Ennek köszönhetően a következő két Lélek ikerpárként született.
(Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem egy Lélek vált ketté, és nem a másik felünket keressük… Két önálló, önmagában is teljes Lélekről van szó, akiket összeköt a “Végzetük”.)
Ők voltak az a két Lélek, akiket mi évmilliókkal később Mária Magdolnaként és Jézusként ismerhettünk meg. A prototípus tehát elkészült, és a próba bizonyára sikeresnek minősült, mert a későbbiekben a születendő Lelkek számára opcionálisan választható volt, hogy egyedül, vagy párban szeretnének végighaladni az életen. Igen, lehet, hogy ez durván hangzik, de bizony lehetséges, hogy valakinek nincs ikerlángja. Ez se nem jó, se nem rossz, ezek egyszerűen csak különböző megtapasztalási utak, stratégiák.
Az ikerláng szövetség célja
Bizony, a teremtésben mindig minden REND-ben van, ahogy Jézus szokta mondani. Azaz mindennek, de tényleg mindennek oka és célja van. Ez alól természetesen az ikerláng szövetség se kivétel. De mi lehet a magasabb célja egy ilyen társulásnak? Nyilván nem az, hogy életeink végéig hiába keressük egymást:)
Az ikerláng kapcsolatok azért születnek, hogy megkönnyítsék, lerövidítsék a fejlődési utunkat. Az ikerlángokat úgy könnyű elképzelni, mintha egy érem két oldala lennének. Különböznek ugyan, de a lényegük egy. Nem egyformák, sokkal inkább egymás tökéletes kiegészítő párjai. Ez azt jelenti, hogy egy-egy minőségnek sokszor az ellentétes aspektusát tapasztalják. Pl. az egyik fél jellemzően a megcsalt, a másik a hűtlen szerepét veszi magára. Ebből kifolyólag, amikor találkoznak, akkor mindkét oldalt meg kell dolgozniuk magukban – feltéve, ha újra egymást akarják választani.
Az elválás
Ja igen, merthogy van egy kis bibi. Az ikerlángok útján MINDIG van egy szakadás. A pár tagjai a kezdeti tökéletes, boldog, meghitt időszak után törvényszerűen elszenvedik egymástól a legmélyebb, szent sérülést – amit aztán életeik során meg kell gyógyítaniuk magukban. Erre azért van szükség, mert amint mondtam, fejlődés csak változásból születhet. A mennyországi állapot tökéletesen boldog ugyan, de állandó. A lelkek harmóniában élnek ugyan, de tapasztalatlanok. Márpedig – úgy vélem – a létezésünk célja nem az, hogy beleragadjunk egy minőségbe, hanem hogy tapasztaljuk, megismerjük magunkat, tanuljunk, fejlődjünk.
Van tehát egy (hosszabb) szakasz életeik során, amikor egymástól külön fejlődnek. Ekkor is megmarad a kapocs köztük, de lehet, hogy évezredekig nem is találkoznak egymással. Ez is szükséges ahhoz, hogy az újra egyesülésükkor kiegészüljenek a másik megtapasztalásai által.
Az újraegyesülés
Az ikerlángok útján tehát szükségszerűen van egy elválás, és van egy újraegyesülés is. Ez általában nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem egy hosszú folyamat eredménye. Először csak kíváncsiskodunk, félve a másik felé pillantunk, aztán egyre közelebb és közelebb lépünk egymáshoz. Van, úgy, hogy egyszerűen csak elsétálunk egymás mellett az utcán, mint két idegen. Van úgy, hogy biztosra megyünk, és olyan közös életet választunk, ahol szükségszerűen találkozunk, de ami kizárja a szerelmi viszonyt… Ezek mind csak lépcsőfokok, amik egymás felé vezetnek minket.
Majd aztán eljön az a pillanat, az az élet, amikor mindketten úgy gondoljuk: “Itt az idő! Képes vagyok szembenézni a szent sérüléssel, amit egymásnak okoztunk. Képes vagyok szembenézni a fájdalommal, és a boldogsággal, amit ez a kapcsolódás hoz magával.”
Ez lehet, hogy drámaian hangzik, de nem áll távol a valóságtól. Az ikerlángunkkal való találkozás fájdalmas is lehet, hiszen minden régi sérelmet a felszínre hoz bennünk. A Léleknek fel kell rá készülnie, el kell bírnia mindezt. És bizony, van, hogy nem sikerül. Ha túl korán találkoznak, akkor annak szomorú vége is lehet. Nem érdemes tehát siettetni a dolgot. Ehelyett inkább bízzunk az isteni időzítésben, a rendben, és dolgozzunk magunkon, készítsük fel magunkat a találkozásra…
A szövetség
Az ikerláng kapcsolat olyan mélységekbe és magasságokba vezet minket, amit elképzelni se tudunk, ameddig nem éljük át. Nem csak szerelem, nem csak párkapcsolat… Habár az emberi létezés spektrumán talán ehhez áll a legközelebb.
Az ikerláng kapcsolat egyfajta szövetség. Egymásnak nem csak szerelmesei vagyunk, hanem a testvérei, szülei, gyermekei, legtisztább értelemben társai is. Emberi szavakkal le sem írható mindez…
És még valami, amiről sokan elfelejtkeznek az ikerlángokkal kapcsolatban: Mindig összeköti őket egyfajta közösen vállalt küldetés is. Egy küldetés, ami túlmutat az egyéni célokon, egy küldetés, amit csak együtt, közösen tudnak véghez vinni…
_____________________________________________________________________
Áldás,
