Barion Pixel
Keresés

A Krisztusi út és a kereszténység

Már több cikkemben is leszögeztem, hogy a Krisztusi út és a kereszténység mennyire különbözik egymástól, de eddig még nem fejtettem ki, hogy mire is gondolok pontosan. Most erről szeretnék kicsit bővebben írni!

Egy kis történelem

Ezt a témát nem tudom nem egy kis történelmi bevezetővel kezdeni, hiszen a megértéshez fontos, hogy lássuk a folyamatokat. 

Azt mindenki tudja, hogy Jézus nagyjából a nulladik év környékén született (a legújabb kutatások szerint valamikor ie. 7-4 között), és 33-ban feszítették keresztre. Na de mi történt azután? Ki volt az örököse a tanításainak? A hivatalos történetírás szerint az apostolok, különösen Szent Péter és Szent Pál jeleskedtek ebben, ami végül a keresztény egyház megalapításához vezetett.

Random tények:

  • Saul, mielőtt Pál apostollá vált, tűzzel-vassal írtotta az eretneknek tartott keresztényeket. Egészen nagyjából isz. 34-ig, amikor is a legendák szerint egy látomásban megjelent neki Jézus. A valóság azonban az, hogy Saul sose találkozott személyesen Jézussal. Mennyit tudhatott vajon az igazi tanításokról? 
  • A keresztény vallás alapja az Újszövetség, ami négy kanonizált evangéliumot tartalmaz (+ Az apostolok cselekedeteit, leveleit és a Jelenések könyvét), amik ugyan Jézus életéről és tanításairól szólnak, de a történelem jelen állása szerint a legkorábbi írás, Máté evangéliuma is Jézus halála után 30-35 évvel keletkezett. Úgyhogy simán elképzelhető, hogy az emlékek megkoptak, arról nem is beszélve, hogy a későbbi keresztény egyház bizonyítottan is manipulálta az írásokat. Plusz külön érdekesség, hogy az eredeti evangéliumok nem maradtak fent, az első ismert másolattöredékek isz. 150-200 körülre datálhatók.
  • Pál apostol fő célkitűzése nem az igazi tanítások megőrzése volt, hanem a kereszténység elterjesztése, megszilárdítása. Ezért a célért pedig látszólag sok “kompromisszumot” vállalt. Így állhatott elő az a fura helyzet, hogy rengeteg ellentmondás van Jézus és Pál tanításai között. [Spoiler: a “kifogásolható” keresztény dogmák nem Jézustól származnak.]
  • A kereszténység ezután nagyon gyorsan terjedt, olyannyira, hogy már elkezdett fenyegetést jelenteni a fennálló római hatalomra. Emiatt komoly üldöztetéseket kellett elszenvedniük a keresztény egyház korai híveinek. Ennek legfőbb oka az volt, hogy úgy vélték, a keresztények megkérdőjelezik azt a hagyományt, hogy a római császárok istenek. 
  • 312. Nagy Konstantin római császár engedélyezte a keresztény hit szabad vallásgyakorlatát, és véget vetett a kereszényüldözéseknek. Konstantin kiváló politikus volt, és hamar felismerte, hogy a keresztény vallás zászlaja alatt újra egységet hozhat a hanyatló Római Birodalomba. A császár kijelentette, hogy egy, a barbárokkal zajló győztes csata előtt egy látomásban egy kereszt jelent meg számára az égen, az “e jelben győzedelmeskedsz” szavak kíséretében. Ezzel látszólag a személyes ügyévé tette a kereszténységet. Valójában a célja az volt, hogy teljes egészében az uralma alá hajtsa a keresztény egyházat. Konstatin fontos kijelentése volt ez is: “A jövőben Krisztus apostolaként segíteni fogunk kiválasztani Róma püspökét.” Ezzel egyrészt önhatalmúlag az apostolok közé sorolta magát (sőt, később kimondta azt is, hogy a keresztények istene az ő keresztapja),  másrészt egyszer és mindenkorra összekapcsolta a keresztény egyházat a politikai hatalommal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a következő pápát már Konstantin választotta ki a saját emberei közül. Konstantin később még azt a gondolatot is elhintette, hogy talán nem is Jézus volt a Messiás, hanem maga a császár, hiszen ő biztosította a keresztények szabadságát a birodalomban. 
  • 380. I. Theodosius római császár előde politikáját követve a kereszténységet a Római Birodalom államvallásává tette.
  • 397. Karthágói zsinat: Az egyházi vezetők ekkor döntöttek véglegesen arról, hogy mely írások kerülhetnek bele a “hivatalos” Bibliába, ezzel megszületett a jelenleg is ismert változat. Ebből több száz szent irat, evangélium maradt ki, és vált apokriffá amiatt, mert nem illett bele abba a képbe, amit az egyházatyák kereszténynek tartottak.
  • Ezek után csaknem 100 éven keresztül dogmatikus viták zajlottak a keresztény teológia kérdéseiről, amiknek az alapja valójában politikai jellegű volt, miután Konstantin gyakorlatilag “megvette” az egyházat. Ez vezetett el végül a mindenki által ismert egyházszakadáshoz, amivel elkezdődött egy új fejezet Európa történelmében. Az viszont kevéssé ismert, hogy ez egy hosszú folyamat végállomása volt, amit megelőzően több kisebb keresztény vallási irányzatot is kiközösítettek. Így jártak pl. a nesztoriánusok, ariánusok, miafiziták, nazarénusok, vagy a gnosztikus irányzatok követői is.
  • Az Újszövetség eredetileg arámi, héber és koiné görög nyelven írodott. Ezt aztán lefordították latinra (Vulgata), és később a latin nyelvű változatot fordították le a nemzeti nyelvekre. Aki próbálkozott már valaha a műfordítással, az pontosan tudja, hogy minden fordítással elveszik valami, attól függően, hogy a fordító a tartalmat vagy a formát tartja fontosabbnak. Másrészt az arámi a magyarhoz hasonlóan egy nagyon szakrális nyelv, nehéz visszaadni a finomságait.
    Ha ez a téma érdekel, akkor ajánlom az Ima Ereje ingyenes kihívást, ahol kicsit mélyebbre ásunk az arámi szavak jelentésében!
Úgy vélem, hogy már ennyiből is tisztán látható, hogy mennyi torzuláson, manipuláción eshettek át az eredeti eszmék. De szerencsére az eredeti tanítások bizonyos mértékben megőrződtek az eretneknek kikiáltott keresztény irányzatokban… 
 

Jézus eredeti tanításai

És most lássunk pár olyan tanítást, amik közvetlenül Jézustól származnak ugyan, de amiket a keresztény egyház mégis kihagyott a Bibliából, eltitkolt, vagy rosszabb esetben egyenesen üldözött… 

  • Jézus nagyon fontosnak tartotta a toleranciát, és ez vonatkozott a “pogányokra” is. Sose ítélt el senkit a hite miatt, sőt, előszeretettel ismerkedett meg más népek kultúrájával, hitével, szívesen tanult bárkitől, és hagyta, hogy mindez hasson a gondolkodására, hitrendszerére
  • Jézus azt hirdette, hogy nem létezik bűn, csak tudatlanság, és szeretetlenség (ebből következően nincs se pokol, se ördög)
  • Jézus azt tanította, hogy az ember eredendően tiszta, bűntelen, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, és Isten ott él mindenkiben
  • Jézus nem vetette meg az emberi létezést, a testiséget, az örömöket… Úgy vélte, hogy a testünk Templom, amit szeretnünk, tisztelnünk, óvnunk kell
  • Jézus ismerte és elfogadta a csakrák (energiaközpontok), a karma (amitől az isteni tudás és a szeretet ereje válthat meg) és a reinkarnáció létezését
  • Jézus tudta, hogy a legfontosabb tudás önmagunk ismerete, és elfogadása, a jó és a rossz, a fényes és az árnyékrészeinkkel együtt, önmagunk teljességében
  • És talán a legfontosabb tanítása a nőkkel, női minőséggel volt kapcsolatos. Jézus ismerte mind a zsidó, mind a pogány az Istennő kultuszokat, tisztában volt a papnők jelentőségével, mélyen tisztelte a női nemet… Nem véletlenül lett a párja korának egyik legnagyobb tudású papnője, Mária Magdolna

Remélem sikerült kicsit közelebb hoznom hozzátok Jézus eredeti szeretet-tanításait!

 Áldás!