A Szent Vérvonal
Nemzetközi fórumokon egyre többször jön velem szembe a Szent Vérvonal kérdése. Mostanra megérett bennem pár gondolat a témában, ezeket szeretném megosztani.
Számomra alapvetően kétféle “vérvonal” létezik, az egyik a fizikai, valódi vérségi, genetikai leszármazás, a másik a szellemi vérvonal, vagy hagyományvonal, ami inkább a Krisztusi útba, a Krisztusi tanításokba való valamikori beavatódást, azokra való emlékezést, és az azok szerinti létezést jelenti. A kettő néha együtt jár, néha pedig nem. Ebben a bejegyzésben most kifejezetten a fizikai vérvonalról szeretnék beszélni. És már most, az elején szeretném leszögezni, hogy amiket itt leírok, az a saját érzékelésem, a saját emlékezetem és a Magdolnával és Jézussal való beszélgetések alapján állt össze bennem. Ez tehát nem az egyetlen létező valóság, csupán az én nézőpontom, tapasztalataim…
Mindenesetre remélem, hogy azok számára, akik ezt az oldalt követik, nem meglepő, hogy én azt vallom, hogy Jézus és Mária Magdolna valójában férj és feleség voltak, házasságban éltek, és gyermekeik is születtek. A híres Szent Grál pedig, amit annyi éven át megszállottan kutattak, nem más, mint Magdolna méhe, amiből Jézus vérvonala, a Szent Vérvonal, a Sang Real megszületett. Ez egyszerre jelent egy vérvonalat, és egy spirituális örökséget is. Ebben a spirituális társadalom nagy része egyetért.
De a részletekben vannak eltérések. Pl. az, hogy pontosan hány gyermeket neveltek, és hogy mindegyikük a kettejük vér szerinti utóda volt-e, már egyéni interpretáció kérdése. Én személy szerint mindig három közös gyermeket látok, Sára Támárt, és két kisfiút, Júdást és Józsefet, aki már a Szentföldről való menekülés közben született.
A következő biztos pontnak az tűnik, hogy Mária Magdolna a gyermekekkel, közeli rokonokkal, tanítványokkal, és papnőkkel valamikor isz. 40-45 között megérkezett Dél-Franciaországba. Itt élt és tanított éveken át. Hogy mi történt azután, arról rengeteg különböző elmélet szól. Meggyőző történelmi bizonyíték híjján rengeteg tér nyílik a különböző feltételezéseknek, csatornázott üzeneteknek, áltudományos fejtegetéseknek. Szinte mindenki mást gondol arról, hogy Magdolna és a gyerekek merre jártak, hol telepedtek le, és végül hol haltak meg. Nekem kicsit olyan érzésem van ezzel a témával kapcsolatban, hogy tényleg igaz az, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. A francia hagyományok szerint Magdolna Sainte-Baume barlangjában halt meg, a britek szerint Avalonban/Glastonburyben élt haláláig, stb. A legnépszerűbb elméletek szerint Jézus vérvonalából származnak a középkori európai halászkirályok, a deszposzüni, a Meroving dinasztia, Artúr király, a skót Stuartok is, többek között. Mint oly sok minden mást, én ezt is kicsit máshogy látom… De erről talán majd később…
Ha valaki nincs tisztában a helyzettel: nemzetközi facebook csoportokban az emberek képesek vérre menő vitákat folytatni és egymás torkának esni abban a kérdésben, hogy ki igazi, “tiszta ági” leszármazottja Jézusnak és Magdolnának, vagy hogy melyik vércsoport hordozza magában az ő örökségüket. Számomra megdöbbentő, hogy az emberek milyen marhaságokon képesek veszekedni, és ego kérdést csinálnak mindenből, csak hogy önmagukat kiválóbbnak tüntessék fel másoknál…
De vegyük elő kicsit a józan paraszti eszünket, és a számológépünket:) Időszámításunk óta nagyjából 75-80 generáció taposta már a földet, ez egy család esetében sok tízezer, de akár több millió örököst is jelenthet. Azaz 2000 év alatt gyakorlatilag bárkiben ott lehetnek a “Jézusi gének”.
A valódi kérdés szerintem ebben a témában nem az, hogy hogy milyen gének alakítják a fizikai testünket… Hanem hogy milyen örökséget hordozunk a szívünkben, lelkünkben, és milyen döntéseket hozunk az életünkben… Legyünk méltóak a szellemi örökségünkre, vérvonaltól függetlenül!
Áldás!
