Nagyító alatt: A feltétel nélküli szeretet

A feltétel nélküli szeretet a mai spiritualitás egyik legszebb ígérete. A szeretet, amelyet nem kell kiérdemelni, amely nem számolja, mennyit kapott vissza, és akkor sem fordul el, amikor nehézzé válik szeretni. Érthető, hogy vágyunk rá. Jó lenne tudni, hogy nem kell mindig jól teljesítenünk, megfelelően viselkednünk vagy elrejtenünk a nehéz érzéseinket ahhoz, hogy szerethetőek maradjunk. … Olvass tovább

Avalon ködén innen és túl

A spirituális világnak megvannak a maga vágyott úticéljai: Egyiptom templomai, India szent helyei, Dél-Franciaország költői szépségű tájai – sokunk bakancslistáján szerepel egy-egy hely, ahová egyszer szeretnénk eljutni. Talán azért, mert úgy érezzük, ott közelebb kerülhetünk valamihez, amit a hétköznapokban nehezebben élünk meg. Vagy mert már annyi történetet hallottunk róla, hogy már azelőtt jelenteni kezd számunkra … Olvass tovább

Rennes-le-chateau: A kincs, ami nincs

Rennes-le-Château történetében szinte minden megtalálható, ami egy jó rejtélyhez kell. Egy kis dél-franciaországi falu, egy különös templom, egy váratlanul meggazdagodó pap, titkos iratok, elveszett kincsek és természetesen néhány titkos társaság. Mert ahol évszázados rejtélyek vannak, ott előbb-utóbb a templomosoknak is fel kell bukkanniuk… Ennek a történetnek a főszereplője Bérenger Saunière abbé, aki 1885-ben került a … Olvass tovább

Her-story: A nőiség elveszett őstörténete

Vajon milyen lehetett Európa azelőtt, hogy megszülettek volna azok a társadalmak, amelyek történetét ma ismerjük? Milyen istenekben hittek az emberek, hogyan éltek együtt, és milyen szerepet töltöttek be a nők egy olyan világban, amelyből nem maradtak fenn írott történetek? Ezek a kérdések régóta foglalkoztatják a kutatókat. A válaszokat azonban nem könnyű megtalálni. Az őskori emberek … Olvass tovább

Her-story: A szörnyeteg lélektana

A Her-story előző részeiben megnéztük, hogyan alakulhat át egy történelmi alak az évszázadok során. Hogyan kerülnek előtérbe életének bizonyos részletei, hogyan halványulnak el mások, és hogyan alakítja minden újabb elbeszélő a történetet a saját korának kérdéseihez. Van azonban, amikor ez az átalakulás egészen szélsőséges méreteket ölt. A történet szereplője túlnő önmagán: egyre több félelem, vágy … Olvass tovább

Her-story: Szent vagy szajha

A Her-story előző részeiben azt vizsgáltuk, ki írja a történelmet, hogyan maradnak ki belőle a nők, és hogyan lesz egy nő életéből újra és újra elmesélt történet. Most azt nézzük meg, milyen női mintákat közvetítenek ezek a történetek, és hogyan alakítják azt, amit mi nőként önmagunkról gondolunk. A nőkről szóló történetekben gyakran találkozunk egymással szembeállított … Olvass tovább

A saját utad – szabadon kapcsolódni

A Magdaléna Templomban Jézus és Magdolna kiemelt helyet foglalnak el. Történetük, a hozzájuk kapcsolódó hagyományok és a bennük megjelenő spirituális lehetőségek kiemelten fontosak számomra. Ezért foglalkozom velük, ezért kutatom őket, és ezért térek vissza hozzájuk újra meg újra. De szeretném megjegyezni azt is, hogy ha belépsz ide, nem kell ugyanúgy látnod őket, mint ahogy én. … Olvass tovább

Her-story: Hogyan lesz egy nőből történet?

Az előző részben azokat a nőket kerestük, akiknek kevés nyoma maradt a történelemben. Akikről nem készültek feljegyzések, akiknek a munkája mások neve alatt maradt fenn, vagy akik egyszerűen kívül estek azon a világon, amelyet a korabeli források megörökítésre érdemesnek tartottak. De van egy másik jelenség is: vannak nők, akik egyáltalán nem tűntek el. Sőt, néha … Olvass tovább

Her-story: Hová tűntek a nők?

Az előző részben arról beszéltünk, hogy a múlt és a történelem nem ugyanaz. A múlt mindaz, ami valaha megtörtént. A történelem ezzel szemben az, amit ebből megőriztek, lejegyeztek, kiválasztottak, értelmeztek és továbbadtak. Ez a különbség különösen fontossá válik, amikor a nők történetét kutatjuk. A nők ugyanis mindig jelen voltak. Dolgoztak, kereskedtek, gyermeket neveltek, gyógyítottak, tanítottak, … Olvass tovább

Her-story: Ki írja a történelmet?

Azt szoktuk mondani, hogy a történelmet a győztesek írják. És van ebben némi nyugtalanító igazság. A győzteseknek gyakran valóban több lehetőségük volt arra, hogy megörökítsék a saját tetteiket, emlékműveket állítsanak, krónikásokat támogassanak, és gondoskodjanak róla, hogy az utókor ismerje a nevüket. De ha kizárólag a győztesek írták volna a történelmet, akkor honnan tudnánk bármit a … Olvass tovább