Vajon milyen lehetett Európa azelőtt, hogy megszülettek volna azok a társadalmak, amelyek történetét ma ismerjük? Milyen istenekben hittek az emberek, hogyan éltek együtt, és milyen szerepet töltöttek be a nők egy olyan világban, amelyből nem maradtak fenn írott történetek? Ezek a kérdések régóta foglalkoztatják a kutatókat. A válaszokat azonban nem könnyű megtalálni. Az őskori emberek … Olvass tovább
A Her-story előző részeiben megnéztük, hogyan alakulhat át egy történelmi alak az évszázadok során. Hogyan kerülnek előtérbe életének bizonyos részletei, hogyan halványulnak el mások, és hogyan alakítja minden újabb elbeszélő a történetet a saját korának kérdéseihez. Van azonban, amikor ez az átalakulás egészen szélsőséges méreteket ölt. A történet szereplője túlnő önmagán: egyre több félelem, vágy … Olvass tovább
A Her-story előző részeiben azt vizsgáltuk, ki írja a történelmet, hogyan maradnak ki belőle a nők, és hogyan lesz egy nő életéből újra és újra elmesélt történet. Most azt nézzük meg, milyen női mintákat közvetítenek ezek a történetek, és hogyan alakítják azt, amit mi nőként önmagunkról gondolunk. A nőkről szóló történetekben gyakran találkozunk egymással szembeállított … Olvass tovább
Az előző részben azokat a nőket kerestük, akiknek kevés nyoma maradt a történelemben. Akikről nem készültek feljegyzések, akiknek a munkája mások neve alatt maradt fenn, vagy akik egyszerűen kívül estek azon a világon, amelyet a korabeli források megörökítésre érdemesnek tartottak. De van egy másik jelenség is: vannak nők, akik egyáltalán nem tűntek el. Sőt, néha … Olvass tovább
Az előző részben arról beszéltünk, hogy a múlt és a történelem nem ugyanaz. A múlt mindaz, ami valaha megtörtént. A történelem ezzel szemben az, amit ebből megőriztek, lejegyeztek, kiválasztottak, értelmeztek és továbbadtak. Ez a különbség különösen fontossá válik, amikor a nők történetét kutatjuk. A nők ugyanis mindig jelen voltak. Dolgoztak, kereskedtek, gyermeket neveltek, gyógyítottak, tanítottak, … Olvass tovább
Azt szoktuk mondani, hogy a történelmet a győztesek írják. És van ebben némi nyugtalanító igazság. A győzteseknek gyakran valóban több lehetőségük volt arra, hogy megörökítsék a saját tetteiket, emlékműveket állítsanak, krónikásokat támogassanak, és gondoskodjanak róla, hogy az utókor ismerje a nevüket. De ha kizárólag a győztesek írták volna a történelmet, akkor honnan tudnánk bármit a … Olvass tovább
Ha ma rákeresel az interneten az esszénusokra, könnyen úgy érezheted, mintha egy elveszett spirituális rend nyomaira bukkantál volna. Fehér ruhás papok és papnők. Fénybeavatások. Titkos iskolák a Kármel-hegyen. Jézus esszénus mesterei. Mária Magdolna mint esszénus papnő. Angyalok és különleges gyógyítások… De vajon ezek közül mi történeti tény, mi tudományos feltételezés, és mi modern spirituális értelmezés? … Olvass tovább
A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet… Mégis, minél mélyebbre ásunk, annál egyértelműbbé válik, hogy nem egyetlen Mária Magdolna-kép létezik, mert minden kor egy kicsit a saját képére formálta őt. Éppen ezért olyan nehéz röviden megválaszolni azt a kérdést, hogy ki is volt ő. Mert ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk hozzá, először ezeket a rétegeket kell megismernünk. Mit … Olvass tovább
Amikor ma kinyitjuk a Bibliát, könnyű megfeledkezni arról, hogy az a szöveg, amit olvasunk, hosszú utat járt be, mire eljutott hozzánk. Az Újszövetség eredeti kéziratai nem maradtak fenn. Van viszont több száz, olykor közel kétezer éves kéziratunk és kézirattöredékünk, amelyek között kisebb-nagyobb eltéréseket találunk. A szövegkritika feladata többek között éppen ezeknek az eltéréseknek a vizsgálata: … Olvass tovább
